we are the disco

wishlist update

Time to say goodbye freeblog

Köszönjük a freeblognak és mindenkinek, aki itt követte estéről estére kalandjainkat. Itt ismerkedtünk meg a blogolás csodájával, itt szereztünk barátokat és rajongókat. De ideje továbblépnünk. Régóta gondolkoztunk a megújuláson, és most végre sikerült.

Szeretnénk ósdi módon köszönetet mondani azoknak, akik ebben a hosszú és fáradságos munkában segítettek minket. Magyarósi Évának aki megrajzolt minket, Kostil Danilának, aki a dizájnunkat kitalálta, és Pannának, aki mindezt webes felületen láthatóvá tette.

Kalandjainkat itt követhetitek tovább: trendyandwendy.blog.hu

A megújulásunkat megünnepelendő bulinkra szeretettel várunk mindenkit: május 24. szombaton, 21:00 órától a gödör egy padján. Reméljük megtaláltok minket... Minden ajándékot szívesen fogadunk, különös tekintettel a pitura, gyertek, gyertek! 

A jó hangulatról az émbör szmisz, akkezdet fijai, a sellbícs és dj suhaid gondoskodik.

Ezzel búcsúzunk:

2008. április 30. szerda - pitu forevör

anilla teljesen be volt sózva, ő már 8ra ott akart lenni a hajón, dehát azt hiszem ez teljes képtelenség. mindenesetre fél10 körül már ott vigyorogtunk, és mikor felfedeztük, hogy a kedvenc másfeles biciklis borunk van a pultban, kb 10 perc alatt benyomtunk 2 fröcsikét. wendyre rátört az éhség, és hiába terjengett remek hús illat (bár hozzáteszem, elég kellemetelen volt a zsírszagban állni...), azt ő ugyebár nem eszi, ezért nyomott egy zacskó csipszet. miután meguntuk az álldogálást, lenéztünk a koncertterembe, ahol kopi kedvence, madita vonaglott a színpadon. azt elég hamar meguntuk, gondoltunk nyomunk egy vodkát...és innentől kezdve felpörögtek az események, íme következzenek a szupppper beszkennelt oldalak. Oot és akkor vethettük papírra:

Döbbenetünkre a pultnál nem volt pitu, ezért vodkát kaptunk helyette, és mikor hörpintettük volna, a távolban megpillantottunk anillát bőgő fejjel....

Egyébiránt ezentúl csak és kizárólag pitut fogunk inni. És ilyen boldogok leszünk: trendy aki nyújtja, én meg, aki táncolok.

2008. április 26. szombat - Sajátos módon térünk vissza!

az utóbbi időben tottálisan behavazódtunk, csak kapkodunk ide-oda, és bár az éjszakából nem tűntünk el, csomó vicces dolog történik továbbra is velünk, de sajna napközben annyira elbénázódunk, hogy már nincs erőnk megírni az elmúlt esték történéseit.

ezért kitaláltunk egy vadiúj módszert: a helyszínen körmöljük le, hogy mik történnek velünk éppen, ezt másnap (vagyis hát pár napra rá...) beszkenneljük, és ímhol az eredmény:

2008. március 29. szombat-egy asszony meg a lánya

rettentő izgatottak voltunk már a hs7 koncert végett, én meg gondoltam magamban, tök rég voltam ugrálós koncerten, úgyhogy felhúztam a konverszem, egy farmert, meg egy pólót azt csá. aztán a corvin drinkben, ahogy wendy elkezdett vetkezni, döbbenten tapasztaltam, hogy ő meg tök elegántos. egy szép barna egyberuhában volt, hozzá passzolós nyaklánc meg öv, csillogó harisnya, kiscsizma. szóval, úgy néztünk ki, mint egy anya, meg a tinilánya.

mivel sietnünk kellett duplavodkát ittunk, és kb 30 perc alatt benyomtuk az adagunkat, felpattantunk a villamosra, és seperc alatt ott voltunk a hajón. a ruhatárnál már garamté villogott a telefonomon, hogy hol vagyunk már, és már mentünk is a koncertterem felé, mikor trendy hirtelen visszafordult, hogy ő a jegyét beadta a ruhatárba, aztán mikor kikérte a táskáját, rájött, hogy a farzsebében volt a jegy...cseppent sem voltak idegesek a mögötte állók a sorban.

kikértük a szokásos fröcsike adagunkat, amit trendy valamiért édes bornak érzett, de a pultossrác és én is lehurrogtam, hogy ugyanmár, ez száraz. garamtét és mrzl rögvest kiszúrtuk, ugyanis a trendy által képzelt tinik helyett bizony elég sok volt az öreg és ósdi pár, akik még a gyorsabb számoknál is a szokásos fiúátkaroljaalánythátulról pózban kővé meredve álltak.

garamté már a koncert előtt kérdezgett, hogy hová megyünk utána, merthogy itt nem lesz semmi, aztán viccesen mondta, menjünk a kultiba, én meg fogyi módon rávágtam, hogy jó! még mrzl is nevetett ezen a bénaságomon, csak én fogtam fel nehezen, hogy miért is...

a koncert után tényleg elég nagy lett a pangás, kb mindenki rögtön a ruhatár felé vette az irányt, és ahelyett, hogy mi is eképp cselekedtünk volna, a bárpultnál kötöttünk ki.  úton az orrbár felé óa tömegben kicsit elsordródtunk egymástól a fiúkkal, ezért trendy a kedvenc reklámját jászotta mrzlel:

mrzl: -- csúúúúszok hazaaaa bébibogyóóó

trendy: -- coool, ákkor este ütközüünk

képtelenek voltunk dönteni, hogy mit igyunk, ezért elkezdtük faggatni a pultoslegényt, hogy van-e valami zárási akcióban occsóbban. a fiú nem nagyon értette, hogy mit akarunk, fapofával az iroda felé mutatott, hogy ott érdeklődjünk. aztán wendy felkiáltott, hogy igyunk pitut, aminek a logója egy bazi nagy rák volt, és garamté azt mondta, ez rákpálinka, én meg persze (mind mindent aznap este), elhittem. de az volt a legoccsóbb, meg wendy mondta, hogy ő azt egy csomót ivott már lájmmmal és hogy mennyire finom. lényeg a lényeg, felhörpintettük, az ízéből semmire sem emlékszem, csak arra, hogy rettentően elkezdtünk tántorogni tőle. (azt kiderült, hogy ez a csomo lájmmal persze a kájpirinnya fantasztikus koktél volt, de wendynek ez nem jutott akkor eszébe.)

eközben garamté a szíííínműűűűvésznővel esemesgetett, hogy mi hány merre hol, és mikor kiderült a sziiiiimplában van, úgy volt, hogy oda megyünk, de kilépve a hidegre, rájöttünk, hogy mi már innen csak haza megyünk.

a hidon lábbusszal mentünk át, miközben ordenárén üvöltve magyar slágereket énekeltünk,  ilyeneket, hogy: jööööööööööjj viiiisszaaaa vááándooor meg hogy keeeeeeeeeelll, hogy vááááárj váááárj is meeeeeeeeg, és rájöttünk, hogy mi tuti befutók lennénk a popdarálóban. (meg egyébként is wendy pont abban a házban lakik, ahol ennek a kásztingja van, és minden szombat és vasárnap reggel ósdi magyar slágerek kornyikálására ébred.) mrzl meg mint egy űrlény jött mellettünk, ugyanis ő ezek közül semmit nem ismert.

és miközben vártuk az éccakait, garamtével jókat nevettünk a bolgár megasztáros ken leeen, akit trendy béna mód nem ismert. aztán felszálltunk a buszra, ahol rettentő büdös égett szag volt, el sem tudtuk kpépzelni, mi lehet az, kiderült elégett a busz féke, mindenkinek le kellett szállnia, csak mi ketten maradtunk ott, és vártuk be a kövit.

ekkor csatlakozott hozzánk egy fiú, aki az arató diszkóról magyarázott, hogy ő oda megy, és hogy pesten nincs semmi normális hely, kivéve az arató diszkót, meg, hogy nem nagyon tudja hol van az oktogon és még dumált dumált dumált, de minket már csak az otthon melege érdekelt.

És ne csüggedjetek, hamarosan jön a titanik nyitója utáni éjszakánk beszámolója, annyit mondunk PÁBLÓHÁNI

Wendy a hős!

Mindig is tudtam, hogy wendy bátor nő...én mindig is tudtam! És most itt a bizonyíték, wendyt bár a férje mentette meg, azért látszik mennyire erős. ja igen, ööö wendynek férje lett a héten.

Csak ennyit idéznék a cikkből:

 "Wendy épp a folyóparton álldogált, amikor egy két és fél méteres krokodil megragadta a lábát és a vízbe vonszolta. A nő széthúzta az állat állkapcsát, hogy kiszabadítsa magát, miközben férje, Norm Moreen után kiabált. A következő, amit észleltem, emlékszik az asszony, hogy Norm ráugrott a krokodil fejére és a szemét kereste."

Itt egy kép is bizonyítéknak

Bélának

Mivel a legutóbb egyik legkedvencebb olvasónk felrótta, hogy az a baj, sose tudja, hova fogunk menni, csak utólag olvassa a jó kis beszámolóinkat, ezért most mutatjuk meg, hogy holnap, azaz szombat este itt leszünk:

Már alig várjuk, csütörtökön megvettük trendyvel a jegyeket, és az első sorban állva fogunk minden számot üvölteni. Gyertek ti is!!

A jegyek átvétele után trendy a jegyre pillantva a foga között megjegyeze, hogy "a francba, állóhely" és ezen én annyira, de annyira nevettem, hogy egyáltalán nem értette, hogy tudok ilyen szar poénon így mulatni. hiába, trendynek van ilyen korszaka, amikor ömlenek belőle a szar poénok és ami rosszabb, hogy mi pedig mindegyiken röhögünk...

Ja, és még annyit, hogy a múltkori bejegyzéshez: a szofijjjás őrület után lementünk az rs9be, ahol konkrétan zártak, mi mint valami részeg banda körbejártunk, mindent megcsodáltunk, hogy üres, aztán hazataxiztunk asszem, de erre már nem nagyon emlékszem. ja, és a robotüzenmódunkban nem elég, hogy a bejegyzésbe két printscreent, linkeket, embedet pakoltunk, tökrészegen, ja és még kommenteztünk is azon a másik oldalon, hanem még az irodai gépem messenger színét is átállíottuk rózsaszínre, mert trendy szerint a sárga kurva ronda, és mindezt csak hétfőn vettem észre, semmire nem emlékeztem, aszittem vmi besurranó belépett a gépemre hétvégén...

akkor Béla! Holnap a hajón!

2008. március 21. péntek - live blog

nagyon jó h a korpovit váálaszolt,

de

azt akartuk mondani, hog botrányosnak tartjuk, h krisztófer lámbér maón forgattya a kibebaszott visegrádi minerál vásszer reklámját, (itt jegyeznénk meg, h jön FIGO is, akivel úgy volt, hogy RIKÁRDÓ forgat, de keveset ajánloztak nekije, és persze csúnyán bukó is vólt az ügylet), de valuseknek megadathatott vóna a találkozás lehetősége krisztóferrel, DE nem kérdezhette a SZÍNÉSZI KÁRRIERJÉRŰL kívül SZERELMI ÉLETÉRŰL, azaz, SZOFIJJÁRÓL. hogy ki szofijja? hát a marszó!!! nézzzétek: (IMMMMÁDJUK ŐTET!!!)

Ezér háborodánk fel, h valusek basszameg deNEM kérdezheti LÁMBÉRTOT a szofijjjáúl!!! MI NEM TUDTUNK ERRŐL A KIS LIEZONRÓL!!! egymásra nétünk, MI A FASZ VAN??? meggugliztuk, ééééééééééés, eztet találtuk.

És most fel vagyunk háborodva, ezér elmegyünk a comment.com buliba VÁRUNK TITEKET IS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

sziótok

2008. március 7-8. péntek-szombat- panic at the disco

péntek

Az egész heti mókuskerék legjobb része a péntek este, szinte már futva megyünk a corvindrinkbe, és trendy legnagyobb örömére a pultoslány már felismert minket, és csak ennyit kérdezett: 3 finlandia, 2 kóla, meg egy tonik?! És trendy széles pofával mosolygott, hogy igen!

A szokásos leterített biliárd asztalnál telepedtünk le, amit anilla szerint csak mi használunk, ám szerintem ez nem igaz, és egyre többen gyűltek körénk, megtalált minket egy indiánfejű fiú (úgy nézett ki, mintha a miért éppen alaszkából az egyik nagydarab őslakos lépett volna közénk. elmondása szerint csak azért csatlakozott hozzánk, hogy figyelje, ahogy beszélgetünk. be kell valljam, elég idegesítő volt, elküldeni meg persze nem lehetett, de csak azért, mert ahányszor rászóltunk, 10 másodperc múlva visszaosont.

wendy elfojtott hangon előhozakodott titkos tervével, hogy ő biciklivel szeretne közlekedni, de nem a bulikákba, csak a munkahelyére, mert nagyon elege van már a gusztustalan kombinó tömegből, meg a metrón nyomorgó bűzös emberekből. anilla persze rögtön elkezdte forgatni a szemeit, hogy ő nem támogatja ezt a biciklis réteget, mire wendy tökre elszongyolódott, de én akkor mondtam, hogy szerintem meg tök jó dolog, és igenis próbálja ki, mert nekem is volt már ilyen rohamom, de akkor még nem volt lencse a szememben, és féltem 10 méter után nekimennék valaminek. úgyhogy most drukkolonk wendynek, hogy sikerüljön a biciklis-projekt! (UPDATE: és jelentem, sikerült. hétfő késő este tutuka és rali egy gyönyörű szürke-mályva színű menő bringával jelentek meg a házam előtt, amit egyenesen újpestről hoztak el nekem, pontosabban rali, aki 10 kmtert tekert a két bringával egyszerre, és utána el is jöttek velem a dolgozóba, hogy megismerjem az utat - tök jó éjjel biciklizni - és utána vissza is, pontosabban csak tutuka, és nagyon aranyosak és megértőek voltak, hogy én még lassú, bizonytalan és félős vagyok, de sokat fogok menni és mingyárt én is menő leszek, talán nem annyira mint ők, de azért egy kicsit.) 

az ötödik vodka után, hajnali fél2-kor elérkezettnek láttuk az időt, hogy átmenjünk a kamrába. de még mielőtt a diszkóba értünk volna, anilla mondta, hogy neki pénzt kell kivennie, és betértünk a sarkon lévő non-stop bankautomatához. anilla épp tette be a kártyáját, amikor hirtelen, hoppppp a műanyag talpú kiscipője talpa nem bírta a tükörsima márvány padlózatót, és egy hattttalmasat vágódott. mi meg persze csak röhögni tudtunk, bár elég kitekeredett pózban feküdt ott szegény ani. a biztonsági kamera túloldalán lévő őrök is jót nevethettek.

az affér után nagyon jókedvűen érkeztünk a pincébe, ahol rögvest a bárpulthoz léptünk fröcsikét rendelni, amit utólag belátunk, nem kellett volna. mert nem elég, hogy nagyon rossz íze volt, a vodka után nagyon rosszul is esett. főleg szegény wendynek, aki kb 1 óra múlva kiakadt szemekkel jött oda hozzánk, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy meg fogok halni, meg fogok halni.... anilla hívott neki egy taxit, beültette, útbaigazította a robotot, és a kezébe nyomta az elvágódásánál szerzett pénzt.

nem sokkal később, mi is elindultunk hazafelé...

szombat

az előző napi mulatság után kicsit vodka-undorunk lett, így úgy döntöttünk, hogy megisszuk végre a híres neves villányi wunderlich pincészet csodaborát. és mivel garamté meg birka szülinapi zsúrja az rs9-ben volt, egyértelmű volt az ivóhelyszín is: rs12. most szerencsére nem volt olyan felfordulás, mint legutóbb, mikor tutuka egy siserehaddal állított be, hisz csak a konyha helyiségét használtuk. saci és nikike is csatlakozott hozzánk, sőt rikárdó is előjött a süllyesztőből. és mikor már garamté a századik sms-ét írta, hogy hol vagyunk, kiléptünk a kapun, és átsétáltunk a túloldalra.

hát éééés a buli ahova csöppentünk... egyrészt jó volt, mert ott volt garamté meg birka, akik vigyorogtak megállás nélkül, garamté külön örült a denim arcszesznek (tavaly tusfürdőt kapott tőlünk) és ott volt mrzl, aki csak kicsit tántorgott, de mindennél jobb fej volt, például új táncot fejlesztettünk ki, a lábrugdusóst: a másik lábfejét kell rugdosni és ez pár rúgás után úgy néz ki, mint a tánc. ezek voltak a pozitívumok, a negatívumok sajnos kicsit nagyobb hatást tettek ránk trendyvel, mert hát zene...valljuk be dj on-off (vagy ahogy kopi nevezte kikapcs-bekapcs)...rémisztően szar volt na. ráadásul azt képzelte, hogy egy tízezres aréna előtt játszik, felállt valami kisszékre, és onnan csápolt a közönségnek, rettentő idegesítő fejeket vágva hozzá.bár anillának tetszett persze; mi nem bírtuk elviselni, hogy basszus egyre másra jöttek a petőfi rádió szintű mixek: oasis vs papa was a rolling stone, és mi komolyan nem értettük trendyvel, hogy hogyan lehettünk három-négy évvel ezelőtt basszus minden csütörtökön és szombaton a szóda bűzős pincéjében, és hogyan tombolhattunk erre a szarra. valahogy felsejlik, hogy akkor is kurva unalmas volt, de hogy miért nem mentünk máshova az télleg rejtély. trendy nem is bírta tovább, egyszercsak felbődült, hogy ő elmegy a nikike után a gödörbe, kész elege van, ott is hagyott minket, anilla rázta, mi meg rikárdóval támasztottuk a pultot, mint két öreg. aztán mivel kurva unalmas volt már, mi is a távozást választottuk.

2008. március 1., szombat - Bajusznak áll a világ!

Miután a szuper szakítósbuliban wendy az index kamerái előtt szakított géczydáviddal, külön megörültünk a bajuszbulinak, hiszen wendy rájött: neki mindig is nagyon tetszettek a bajuszos férfiak, jól lehet majd ismerkedni. vártuk hát a szombat esét nagyon. én pedig mint az 1976-ban alakult magnum-klub alapítótagja szintén imádattal vagyok a bajsz iránt. (tomasmagnum forevör!)

a madách téri talponállóval alapoztunk trendyvel és katkával, hogy ne kelljen sokat gyalogolni az orkán erejű szélben a főbejáratig. meg kell állapítanunk, hogy bár mocskos kis talponálló és a poharak kurva koszosak, a voda mégiscsak öccá' forint, szóval inkább a trendy által flaskába öntött bort szlopáltuk az utcán, mint igazi gimis csóró lányok, majd boldogan viharzottunk le a bajuszbuliba, ahova nem sokkal később anilla is megérkezett, és nem győztünk gyönyörködni bajszos ismerőseink tömegeiben. mindenki, mindenki kurva ronda volt, de mindenki máshogy.

wendyvel szabályos féltékenységi rohamot kaptunk, mert egyszerűen minden fiú annyira menő volt a bajszával, de mi lányok mit tudunk felmutatni, álbajuszt ragasztani bénaság - mind fiúnak mind lánynak - ezért csak irigykedve bámultuk a fiúkat. közben arra gondoltunk, milyen lehet eleve bajszosként lejönni egy ilyen buliba, ahol mindenki más poénból az...

nem is szaporítjuk a szót, beszéljenek magukért a képek, az indafotóról, még több kép ott.

navarro azt mondta magáról, hogy olyan mint egy pinpongos, szerintem parasztnak nézett ki, végül kiegyeztünk a pinpongos parasztban -- mellette bright, na hát ő!

bright külön képet érdemel: trendy szerint echte közös képviselő, én még hozzátettem, hogy olyan közös képviselő, aki szabadidejében hagyományörző huszárkörbe jár

puskárkrisztián bevallotta, fredimerkuri nyomdokait követte bajsza levágásánál, trendy szerint olyan mint egy edző bá

egy edző bá, aki néha kicsit kiüti magát

egyedpeti (jobbra) egyszerűen fantasztikus, ő a csúcs: igazi parasztgyerek, egy kis petőfisándor

dudi bár műbajuszos, mégis nagyszerű volt, tisztára mint egy perverz pornószínész

valusek, hát ez ez ez

szémannt muszáj volt megfeddnünk, hiszen gyáva módon nem merte bevállalni a csupasz arc+bajusz kombót, azzal védekezett, ez a kamionos sztájl

aztán elszabadultak az indulatok, örült tánc vette kezdetét, navarro bemutatta, milyen a pimpongos tánc, puskár egy queen számnál azonnal a kör közepére perdült, majd trendynek le kellett lépnie a trafóba, de mi maradtunk anillával és katkával. ahogy trendy távozott, feltűnt szabózé, akinek annyira megörültünk, hogy munkverával egyszerre pattantunk őt üdvözölni, vera cigije meg egy kicsit rossz helyen volt, a szemem mellett konkrétan, az alsó szempilláim egy kicsit leperzselődtek. nem lett nagy baj szerencsére, csupán egy kicsit rövidebbek lettek, a vécében szszandra megnyugtatott, hogy vele is ez történt, és két hónap múlva duplaakkorára nőttek vissza. meg is nyugodtam, ám a szemem sajna nem, olyan volt, mintha egy forró pinponglabda parázslana a szemem helyén, el is döntöttem, jobb, ha otthon jegelem. úgyhogy búcsút intettünk katkáékkal anilláéknak és hazaindultunk. reggel anilla kifejtette, ezentúl csak blogbulikba fog járni és igazat adtam neki, tényleg isteni volt.

ezzel a csodás képpel búcsúzunk, mennyire aranyos már a valusek rajta!